15,000 éves rovásírásA glozeli
kövek becsült kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos
köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás,
viszont abban az időben még nem létezett írás... A kavicson tökéletesen látszik a 15.000 évvel ezelőtti rovás irásunk, amelynek betői, jelei ugyancsak megtalálhatók az alábbi honfoglalás kori kereszten! Az Írástörténeti
Kutatóintézet baráti körének a
szélesebb
nyilvánosság felé történő
megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni
az itt
végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott
kérdéseket az előrelépés
érdekében. A székely
rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok
új felismerésre
jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes
megbeszélni. Azt is
tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a
nyilvánosságtól. Így
jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken
székely betűs, magyar nyelvű
rovásfelirat van. Így kaptuk a most
bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus 'tudomány' mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele. Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében. A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött 'Az Éden írása' keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is. A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét. '1961-ben Erdélyben,
Tatárlakán, Nicolae
Vlassza kolozsvári régész egy hamuval telt
sírgödröt tárt fel, amelyben egy 40
év körüli ember összetört, megégett
csontjaira, mellette pedig 26
agyagszoborra, két kőfigurára, egy tengeri
kagylókból készült karperecre, egy
égetett agyagból készített korongra
és két téglalap alakú
táblácskára bukkant.
A csontok alapján a szénizotópos vizsgálat
eredménye szerint a lelet 6-6500
éves.' - olvashatjuk Friedrich Klára - Szakács
Gábor: Kőbe vésték, fába
rótták'
cimű könyvében. (
Szakács Gábor kiadása, 2005) Az érdekes tanulmányból ezúttal grafológus
kollegőnk szedett össze számunkra egy kis részletet. A korongon írás és képírás, az egyik táblácskán csak képírás van, ezek a felső harmaduknál át vannak fúrva. A másik táblácskán két kecskének tűnő állat és egy növény képe látható. A korongon és a képírásos táblácskán lévő jelek 1000-1500 évvel idősebbek a sumér képírás első emlékeinél, valamint helyi, tatárlakai agyagból készültek. E száraz, tényszerű adatok alapján különböző következtetésre jutottak a kutatók. Mindenesetre nézzük meg a Tatárlaka-i leletek írás jeleit, majsd tekintsük meg Badiny Jós Ferenc
sumerológus professzor táblázatát a
Dzsemdet-Naszr és Uruk néven ismert sumir
kultúrkörök írásának
néhány jele
látható. A Tatárlaka-i korongon protosumir
képírású fogalomjegyek
láthatók, szögezi le Dr.Hans E.Suess. Varga
Géza is összehasonlító
táblázatot készített
a Bronzkori magyar írásbeliség című
kötetében: Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e.5.évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett? Felső sorban a 6 ezer évvel ezelőtti 'Sumér írás', alatta a
még ma is használt székely rovásírás ! Egészen különböző
kultúrák: sumér, mezopotámiai,
székely-magyar írása
különös hasonlatossága nagyon is feltűnő.
Más, egymástól nagyon nagy
távolságra
levő területeken is feltűnnek a rovásírás
jelei. Tegyük hozzá, hogy ekkor még nem épültek piramisok Egyiptomban, Sumér még nem létezett. Miért hasonlítanak olyan nagyon az ősi írások? Közös ősök tudása miatt? Kereskedők, vándor törzsek, vagy mások terjesztették ugyanazt a tudást? Vagy ugyanazon érzések, környezeti hasonlóságok, hasonló észlelések ugyanazt a képet indukálták az őskor lakóinak? Talán sohasem derül ki, mi, vagy milyen igazságokat rejtett el az idő a szemünk elől. Sok kérdés merül fel! Köztük: - A Magyar volt az első írástudó nép? - Mikor is volt a honfoglalás? - Kik és kinek az érdekében hamisítják a Magyar történelmet? - Hogy is volt Széchenyi és a Tudományos Akadémia nézet kükömbözősége? - Miért retteg a világ a Magyarok nemzeti öntudatától? Forrás: Friedrich Klára - Szakács Gábor: Kőve vésték, fába rótták
című könyv, Megjelent 2005) Érdemes figyelni arra a tényre, hogy már Kőrösi Csoma Sándor expedíciója során Mongóliában 'a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat' talált. A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal. Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött 'madjarok' vagy 'madijarok' népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják. 5 évvel ezelőtt a Törökország területén fekvő Anatóliai Kekovában beszélgettem egy 90 éves Török emberrel, aki ugyan kézzel lábbal, de Magyar nyelven mondta el, hogy a Török és a Magyar ember testvér, egy vérből, egy őstól valók, akik birodalmukban látták mindkét óceán partját! |
MENÜ |
mitikus történelem |
írások (vélemények) |
kezdőlap |
videók |
A svájci hunvölgy. Kummagyaria. 15000 éves róvásírás. A pozsonyi csata. Szabirok. Turán. Nimród |